Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben egy szép Hercegnő nevelkedett. A hajában selyemszalag, a nyakában csillogó gyöngy, a ruhája bársony, csupa csipke, finom kis kezében két szál tulipán.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, állj egyenesen.
- Ülj egyenesen – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, ne bandzsíts.
- Ne kacsínts – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik -, ne izegj.
- Ne mozogj – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, ne piszkáld a füled.
- Az orrod – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, ne szürcsölj.
- Ne hörpölj – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, ne köpködj.
- Ne kapkodj – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, ne ugrálj.
- Ne bugrálj – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, ne locsogj.
- Ne fecsegj – suttogott a másik.
- Szép Hercegnő – suttogott az egyik tulipán -, ne nevess.
- Bableves – mondta a szép Hercegnő, és azon nyomban beleszeretett egy szegény kocsislegénybe, aki éppen arra járt, és azon nyomban férjhez is ment hozzá.”
Mosonyi Aliz: Szekrénymesék
